Miért alázza meg a tanár a diákot, amikor nem tud valamit? Miért gúnyolódik a diák a tanáron azért, mert mondjuk furán van felöltözve? Miért kötnek beléd az utcán? Miért vagyunk előítéletesek bizonyos embercsoportokkal szemben?

Lehet csalódást kell okoznom, de ezeket a kérdéseket nem fogja megválaszolni ez a blogbejegyzés. Ahogy azt sem, hogy miért gúnyol ki valaki, ha nem beszélsz jól egy nyelvet. A miért-eket ugyanis nem benned kell keresni, hanem abban, aki gúnyolódik. Az ő frusztráltsága, dühe, előítéletei, bármilyen érzelme okozza a reakcióját valójában. Aki beléd akar kötni, az meg fogja sajnos találni a módját, erre még nem találtam megoldást.

Amiben viszont tud segíteni ez a bejegyzés, az az, hogy hogyan tartsd meg a magabiztosságodat, és merj beszélni idegen nyelveken, az ilyen helyzetek ellenére. A legrosszabb ugyanis, ami történhet, az nem az, hogy gúnyolódnak rajtad, hanem, hogy kihagysz lehetőségeket a beszédre, és végül megszólalni sem mersz az idegen nyelven, amit amúgy tanultál.

Ezekre érdemes figyelned, hogy jobban beszéld az idegen nyelvet:

1#Érthető volt-e, amit mondtál?

Lehetséges, hogy mondtál valamit, de a másik fél számára az nem volt érthető az adott nyelven. Nem probléma. A tanítványaimban is mindig tudatosítanom kell, hogy még a nyelvvizsga szóbeli részén is újrakezdhetik a mondatukat, kijavíthatják magukat, és ebben az esetben a javított verziót kell figyelembe venni. A valós helyzetekben pedig pláne van lehetőséged, jogod visszakérdezni, korrigálni, adott esetben egy szót megkérdezni, ami nem jut eszedbe. Ha körül tudod írni, akkor lehetséges, hogy a másik meg tudja neked mondani, és mehet tovább a beszélgetés. Tanultál egy szót is.

2#Érthető volt-e, amit a másik mondott?

Vicces helyzetek tudnak lenni abból, hogy zavarában az ember úgy tesz, mintha ismerne egy szót, értett volna egy mondatot, de igazából nem így van. Gyerekkorom óta végigkísér egy távoli, amerikai rokon, aki 3-4 évente megjelenik a család életében, és angolul próbál kommunikálni velünk. Mivel csak én tudok angolul, ezért mindig is az én feladatom volt, hogy vállaljam a fordító szerepét. Ezt a szerepet sokszor katasztrofálisan töltöttem be. Emlékszem, gyerekként egy e-mail címet diktált le nekem, és ő tanította meg, hogy az “at”, az a kukacot jelenti. Szintén megmaradt az, amikor 5-6 évvel ezelőtt megint megjelent ez a rokon, és egy találkozó során kiderült, hogy franciául is beszél. Ekkor már jól tudtam mindkét nyelven, és ha valami olyat akart nekem mondani, amit elrejtene apukám elől, aki némiképp ért angolul, átváltott franciára. Mondott egy mondatot, amiben benne volt a “gâter” (elkényeztet, elront) szó. Akkoriban nem ismertem, mit jelent, de úgy tettem, mintha igen. A rokon viszont rajtakapott, és megkérdezte, hogy értem-e a szót. Bevallottam, hogy nem. Nem volt kínos, és ezt a szót egy életre megtanultam.

3#Hibázni ér

Előfordul, hogy én is félremondok valamit, miközben tanítok. Lehet, ezt nem szabadna bevallanom, hisz hogy lehet, hogy egy nyelvtanár félremond valamit? Sajnos a nyelvtanár is ember, és így minden igyekezet mellett ez egy létező dolog. Az esetek nagytöbbségében pedig utána rögtön ki is javítom magamat – mint egy jó nyelvvizsgázó diák – és így megengedhetőnek tartom ezt a hiányosságot. Vannak tanítványaim viszont, akik nem ennyire megengedőek magukkal. Egy tanítványomnál kimondottan szabályt kellett hoznom arra, hogy 3 percig úgy kell beszélnie, hogy nem kérdezhet meg semmit. Annyira félt ugyanis a hibázástól, hogy minden egyes mondat elején megkérdezte, hogy “azt most akkor mondhatja úgy, hogy”. Mikor meghoztam ezt a szabályt, hirtelen elkezdett csak beszélni angolul. És 90-95 %-ban helyesen is beszélt.

4#Szókinccsel kimentheted magad

Rengeteg nemzetközi ismerősöm van, akivel úgy kommunikálunk egy nyelven, hogy az egyikőnknek sem az anyanyelve. Sokszor veszem észre azt rajtuk, hogy aki sok szót ismer, de mondjuk elrontja az igeidőket rendszeresen, az mégis csak hatékonyabban tudja kifejezni magát, mint aki elméletben tökéletes nyelvtani tudással rendelkezik, de a szókincse hiányos. Persze ez lehet frusztráló is, mert a tanítványaimmal egyetemben én is utálok szavakat tanulni. És akkor még az is lehetséges, hogy egy szót félremond az ember, és akkor válhat gúny tárgyává. Ez benne van a pakliban. De ahogy említettem, ennek a veszélye mindig fennáll. Inkább koncentrálj arra, hogy mit akarsz kifejezni.

5#Legyen közölnivalód

Én már számos olyan kínos szituációt éltem meg, ahol egyszercsak kiderül, hogy valaki beszél egy nyelven, amin a másik is, és ennek az egyikőjük megörül, és hirtelen átvált arra a nyelvre, aztán jön egy kínos csend és egyre csak kínosabbá válik minden. Az is lehetséges, hogy nem a nyelvtudásodat mutatja ez meg, hanem az érdeklődésedet. Érdemes elgondolkozni, hogy egyáltalán mit akarsz mondani, akarsz-e közölni valamit, vagy csak megörültél, hogy találtál egy angolul, franciául, németül, spanyolul beszélő embert. Lehet, hogy a másik sem partner abban, hogy kialakuljon egy beszélgetés. Ezzel semmi gond nincsen, nem találtatok egymásra. De ebből nem feltétlenül kell azt levonnod, hogy úristen, hisz megszólalni sem tudtam azon a nyelven. Inkább lehetséges, hogy ahhoz a témához, helyzethez nem tudtál hogyan hozzáállni.

Nálunk tilos gúnyolódni, de szabad kérdezni, és jó hangulatban nevetni a félremondásokon.

Érettségire készülsz éppen? Nézd meg gyorstalpaló érettségi oktatóanyagaimat:

www.toucandoit.hu/oktatoanyagok

Legyél egy támogató nyelvtanuló közösség része, lépj be a Toucan Facebook csoportba:

https://www.facebook.com/groups/toucandoitnyelvtanulas/

Angol, francia, német, spanyol magánórák online: [email protected]

Facebook: https://www.facebook.com/toucandoitnyelvtanulas/

Instagram: https://www.instagram.com/toucandoitnyelvtanulas/

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCGz30bGFVH6MnpatMKj7ySw/videos