Angol Cambridge C2-es nyelvvizsga – így tettem le
Angol Cambridge C2-es nyelvvizsga tapasztalatok. Nyelvtanulás egyszerűen. Személyes tapasztalatok, tippek, ábrák, gyakorló feladatok.
Angol Cambridge C2-es nyelvvizsga
Nyelvvizsga típusok Magyarországon
A Magyarországon elérhető angol nyelvvizsgákról külön bejegyzést írtam. Ebben a bejegyzésben kimondottan a nemzetközileg elismert, Cambridge C2-es nyelvvizsga letételéről lesz szó.
Hogyan tanultam meg angolul? Miért tettem le a C2-es nyelvvizsgát? Hogyan készültem fel rá? Milyen élmény volt? Mit tanultam belőle?
Hogyan tanultam meg angolul?
Az első tíz év
Bár nincsen sok emlékem róla, én már oviban tanultam valamennyit angolul. A legélesebb emlékem róla az, hogy matricákat lehetett kapni valamiért. És azok a matricák nagyon tetszettek. Ezen felül nem hiszem, hogy sok ragadt volna meg bennem a “head and shoulders, knees and toes” dalon kívül. De mégis “just for the record”, le akartam írni, hogy az angol nekem már ilyenkor is jelen volt valahogy az életemben.
Általános iskolában angol-informatika szakos lettem. Azon a helyen sikeresen eltöltöttem 8 évet úgy, hogy nem tanultam meg angolul. Az angol tanáraim javarészt orosz nyelvtanárból átképzett oktatók voltak, felnőtt fejjel teljesen értem, hogy miért volt sikertelen a küldetésük.
Ebből az időszakból két dologra emlékszem. Az egyik egy kínos telefonbeszélgetés volt egy távoli amerikai rokonnal. Bár katasztrofális volt a tudásom, még így is én tudtam a legjobban a családban angolul. Így történt az az eset, amikor megkínoztam Tom nagybácsit. Szegény nagy nehezen leirattatta velem az e-mail címét, hogy ott írjunk neki. Ekkor tanultam meg az “at” szót, hogy az kukacot jelent.
A másik, amire emlékszem, egy angol óra volt. Az akkori angol tanárom miután már sehogy sem tudott fegyelmezni, azt mondta, hogy ha nem érdekel, kimehetek az óráról. Én pedig kimentem. Pár perccel később megenyhülve kijött, hogy “na, gyere már vissza”.
Sztorizhatnék még rengeteget, a lényeg az, hogy nem volt megírva a sorsomban, hogy én aztán nyelvekkel fogok foglalkozni.
Mégis általános iskola után felvettek az Eötvös József Gimnázium angol szakára. Nem értem, hogy miért.
Az egyik osztálytársam sem értette. Meg is kérdezte tőlem:
“Ha nem tudsz angolul, akkor minek jöttél angol szakra?”
Én pedig ennyit mondtam neki:
“Hogy megtanuljak.”
Végül egy iskolaváltás és pár elkötelezett tanár kellett ahhoz, hogy ezt a célomat elérjem.
Arról, hogy hogyan nem tanultam meg tíz évig angolul, külön bejegyzést írtam.
Amikor először megtanultam angolul
Egy év után otthagytam az Eötvös-t és a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Európai Uniós ismeretek szakára kerültem. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy engem ez az iskola mentett meg. Rengeteget fejlődtem, rengeteg emberileg és szakmailag is nagy tanár vett körül, és ez a nyelvtudásomon is meglátszódott.
Itt tanultam meg franciául, ez volt az első lépése annak, hogy eljussak a francia DALF C2-es nyelvvizsgáig.
És itt tanultam meg angolul.
Az osztálytársaim többségének természetes volt, hogy tud angolul. Ez inspirált engem is arra, hogy velük együtt középfokú nyelvvizsgát és előrehozott középszintű érettségit tegyek még 11.-ben. Én ugyanakkor mindig azt szoktam mondani, hogy ekkor még nem tudtam angolul.
Először a gimnázium utolsó évében tanultam meg angolul. Mindenki leérettségizett, én pedig tovább akartam fejlődni. Az egyetemhez kellett az emelt érettségi, másoknak is, de csak én döntöttem úgy, hogy bejárok a felkészítő órákra. Így lett véletlenül egy magántanárom. Hétről hétre két órát együtt töltöttünk kedd reggelente és rengeteg izgalmas témáról beszélgettünk angolul. Rengeteget kérdeztem, és rengeteg dícséretet kaptam az érdeklődésemért és a fejlődésemért. Ez a tényleges tudás mellett nagyon fontos volt. Hogy el tudjam hinni, hogy igen, én beszélek angolul, én jó vagyok ebben.
ELTE Film-Francia szak
Filozófia és forgatókönyvírás angolul
Az ELTE-n tanultam tovább az érettségi után. Szabad bölcsészet szak, Filmelmélet és filmtörténet szakirány, francia minor. Az egyetem elkezdésénél kimondottan fontos volt nekem, hogy megtartsam a keservesen megszerzett nyelvtudásomat angolból és franciából is. Ezért jelentkeztem franciára második szakként, ami az megint egy lépcsőfoka volt annak, hogy letettem a Francia Intézet nemzetközileg elismert DALF C2-es nyelvvizsgáját.
Az angolt megtartani úgy terveztem, hogy angol nyelven vettem fel azt az órát, amit tudtam. Így kerültem kortárs filozófia órára angolul, ami rengeteget fejlesztett a tudásomon. A tanárom egy középkorú nő volt, aki érdekesebbnél érdekesebb szövegrészeket adott fel házinak, hogy olvassuk el, és az órán arról beszéltünk angolul. Valahol ez is megalapozta a Cambridge C2-őt, ugyanis pont az egyik filozóiai tézist, amit itt tanultam, említettem meg az egyik kérdésre válaszolva a szóbeli résznél.
A filozófia mellett tanultam forgatókönyvírást és rendezést is angolul, tartottam előadásokat ezeken az órákon a filmterveimről, angolul kellett megvédenem az ötletemet. Rengeteget fejlődtem.
Cambridge C1
Egy volt munkatársammal, akivel az UNICEF-nél dolgoztam egyetem elején, másodévben elhatároztuk, hogy letesszük a Cambridge CAE C1-es nemzetközileg elismert angol nyelvvizsgát. Beiratkoztunk közösen egy nyelvtanfolyamra, hogy megismerjük a típusfeladatokat, és közösen mentünk a vizsgára is. Nekem egyébként szerelem volt első látásra a Cambridge. Rögtön imádtam a feladatokat, mert már akkor láttam, hogy ez ténylegesen fejleszti a tudásomat és baromi érdekes témák merülnek fel a szóbeli és az írásbeli résznél is.
Nem sokra emlékszem egyébként magából a vizsgából. Az egyik, ami megragadt bennem, az a fáradtság, amit a listening alatt éreztem. Nagyjából 3-4 óra intenzív koncentrálás után jutottam ehhez a részhez, és emlékszem, hogy egyszerűen képtelen voltam koncentrálni. És nem az angollal volt gond, hanem a fáradtsági szintemmel. Ez egyébként most a Cambridge C2-nél sem volt másképp, mármint maga a feladatrészek leosztása, erről később még írok bővebben.
A másik, amire emlékszem, hogy elhülyéskedtem a szóbelit. A volt munkatársam jelenléte túlságosan megnyugtatott, így lényegében nem is figyeltem arra, hogy amúgy én most egy felsőfokú angolt szeretnék lerakni. Ez sajnos meglátszott a pontozáson is, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy lemaradtam a C2-es szintről és “csak” a C1-es nyelvvizsgát szereztem meg.
A Cambridge, IELTS és TOEFL vizsgák egy pontozási skálán belül mozognak. A Cambridge-nél ha mondjuk megcélzol egy C1-es szintet, akkor abból még mindig lehet B2 vagy C2. Hozzáteszem, hogy ha C2-őt akarsz, akkor sokkal könnyebb azt megcéloznod, és annak a pontszámait hoznod, mint C1-ről megpróbálni megugrani egy C2-őt.

Maga a Cambridge pontozása egyébként trükkös, emiatt volt is egy kisebb szívrohamom 5 héttel a nyelvvizsga után, erről később írok részletesebben.
Egyetem után
Miután elvégeztem az ELTE-t, még két egyetemet elvégeztem, és ekkor kezdtem el nemzetközi workshopokra járni mint résztvevő és előadó. Az első ilyen élményem Brüsszelben volt, és bár akkor már jó ideje tanítottam is angolt, mégis akkor jött meg először az az áttörés, amire vártam. Folyamatosan angolul álmodtam a workshop idején és amikor hazajöttem, nehéz volt magyarul találni a szavakat. Itt történt meg velem az is, hogy meghatódtam angolul. Más bejegyzéseimben is írtam, hogy szerintem ez egy jó szintmérő arra, hogy mennyire mozogsz otthonosan egy nyelvben.
Szóval ha ezt nézem, nem is 10 év alatt, hanem 17 év alatt tanultam meg angolul.
De ne is nézzük az időt, ha arra vagy kíváncsi, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni egy nyelvet, arra készítettem külön bejegyzést is.
Én egyébként azt mondanám, hogy ez nem egy olyan folyamat, ami egyszer véget ér, és lezárul. Én például sokféle módon tanultam franciát, gyakoroltam a tudásomat, tanítottam és mégis elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben egyszer megkeresek egy anyanyelvi tanárt, hogy fejlődjek. Arra mindig van tér.
Miért tettem le a C2-es nyelvvizsgát?
Az évek alatt rengeteg tanítványom volt, aki nemzetközileg elismert nyelvvizsgát tett, nagyon sok embert készítettem fel Cambridge C1-re. Páran közülük idő közben emelték a tétet, és így jött az a helyzet, hogy elkezdtem C2-es, anyanyelvi szintre is felkészíteni embereket. Sikerrel is jártam. Bennem meg volt egy furcsa ellentmondás, hogy ez hogy van, hogy én végül nem tettem le a C2-őt? Hisz oda-vissza ismerem ezt a nyelvet, meg ezt a nyelvvizsgát és csak a hülyeségem miatt nem lett meg évekkel ezelőtt.
Úgyhogy a 2023-as egyik újévi fogadalmam az lett, hogy leteszem ezt a nyelvvizsgát és még december utolsó napjaiban jelentkeztem is az első időpontra, hogy ne legyen visszaút, vegyem komolyan a terveimet.
Hogyan készültem fel rá?
Összesen hat hetet töltöttem a felkészüléssel és ezalatt az idő alatt 11 órát szántam erre. Ez baromi kevés, ne gondold, hogy ennyi kell egy anyanyelvi angolhoz. Én napi szinten használom az angolt, 10 éve tanítok, ez a plusz 11 óra csak arra volt szánva, hogy még gyűjtsek szókincset és még jobban megismerjem a feladattípusokat. Meg arra is jó volt, hogy az említett szívrohamot kapjam, mert egy ponton azt hittem, hogy 86%-ot kell elérnem a sikeres nyelvvizsgához.
Szóval a felkészülés számomra a feladattípusok jobb megismerését jelentette és a szókincsem fejlesztését. Én a nyelvtanulást egyébként sokszor a sporthoz hasonlítom. Nekem ez a helyzet olyan volt, mintha egy maratonra készültem volna, de úgy, hogy egyébként is lefutok heti 40 kilométert. Ami a fontos része volt a készülésnek, az a falak megismerése, hogy nekem mi a nehéz egy-egy feladatban és hogy ez ne érjen majd váratlanul.
Ha valakit angol magántanárként nyelvvizsgára készítek fel, nála is erre koncentrálok. Amik fontosak egy ilyen folyamatnál:
– A nyelvtannal teljesen tisztában vagy.
– Folyamatosan fejleszted a szókincsed.
– A nyelvtanból és a szókincsből vannak magas szintű panel mondataid, amiket alkalmazni tudsz. (Ezt a bejegyzés végén tudod gyakorolni.)
– Ismered a nyelvvizsga feladatokat, és tudod, neked személyesen mi megy nehezen.
Én azt javaslom, hogy a passzívot, a feltételes módot, és a módbeli segédigék múlt idejét mindenképp építsd bele a modulmondataidba. Ezekről a haladóbb nyelvtani részekről külön olvashatsz.

Hogyan van a pontozás?
A Cambridge CPE C2-es nyelvvizsgán összesen 230 pontot lehet elérni, amiből 200-at kell elérned, hogy meglegyen. Mi, hogy 86%-os eredményem kell, hogy legyen? Nem. Nézzük meg ezt a táblázatot, amit direkt arra készítettem, hogy a pánikoló vizsgázókat megnyugtassam.
Passing score: 230/200 86%
| MAXIMUM SCORE | C2 MIN PRACTICE TEST SCORE | C2 MIN CAMBRIDGE ENGLISH SCORE | |
| READING | 44 | 28 (63%) | 200 |
| USE OF ENGLISH | 28 | 17 (61%) | 200 |
| WRITING | 40 | 24 (60%) | 200 |
| LISTENING | 30 | 18 (60%) | 200 |
| SPEAKING | 75 | 45 (60%) | 200 |
Fontos, hogy van egy practice test score és egy Cambridge score. Az első a tényleges pontszám, amit elérsz. A második az, ahogy ők ezt értelmezik a skálán. Ezt nevezik súlyozásnak, ezzel “csalnak” az értékelésnél, hogy egy-egy rész jobban vagy kevésbé számítson a végpontszámnál.
A tanulság tehát, hogy nagyjából 60%-tól van meg ez a nyelvvizsga is, ahogy az összes többi is.

Milyen élmény volt?
Amikor egy február 25-i szombat reggelen felkeltem korán, hogy elmenjek végül a Cambridge C2-őre, akkor nagyon átkoztam magamat. Minek ez nekem? Drága volt, elveszi az egész szombatomat, nem is kell semmihez, Magyarországon el sem ismerik, csak C1-es nyelvvizsgának. Minek?
Aztán a morcosságom enyhült, amikor reggel elkezdődött a szóbeli, és újra átéltem a Cambridge-es színvonalat. Baromi jó volt beszélgetni a témákról, egyáltalán nem volt olyan élményem, hogy egy nyelvvizsgán vagyok. Maguk a témák egyébként meglepően könnyűek voltak ahhoz képest, hogy a Francia DALF C2-es nyelvvizsgán arról kellett elmélkednem, hogy hogyan hathatnak a férfi nemzőképességre a környezetszennyezés miatt a vízben jelenlévő hormonok. Itt annyi volt a téma, hogy mit kell figyelembe venni egy döntés meghozásánál. Illetve hogy miért fontos a fiatalabb generációknak tanácsot adni, valamint hogy hogyan szerzünk információkat manapság.
A partnerem eléggé ideges volt, ezért amikor bevezető kérdésként arról kérdeztek minket, hogy mi a munkánk, én csak az animációs tevékenységemet vallottam be. Csak később, a vizsga után árultam el, hogy amúgy tanítok. Nem is akartam ezt felfedni, csak utána annyira kérdezgetett arról, hogy mennyire használom a mindennapokban az angolt, hogy nem tudtam letagadni a tapasztalatomat.
A felosztás egyébként nem így szokott lenni. 3 hétre rá ment több tanítványom is Cambridge C1-re, nekik előbb volt az írásbeli és délután a szóbeli. Ez a tipikus beosztás, érdemes erre készülnöd lelkiekben
Nekünk viszont pont fordítva volt, reggel 10 körül a szóbeli, 14:00-től az írásbeli. Itt jött a második átkozódásom, hogy miért kell még ennyit várnom az írásbelire.
A humorom megérkezett akkor, amikor az írásbelire készülve reptéri szintű biztonsági ellenőrzésen estünk át. Mindent le kellett adni, vizet csak átlátszó üvegben lehetett bevinni, zsepit csomagolás nélkül, táskát egyáltalán nem, a zsebeinket is megnézték. Hálás lettem volna ennek a szigornak a Cervantes Intézetnél tett DELE C1-es spanyol nyelvvizsgámnál, amikor a hallott szövegértés alatt egy résztvevő elővette a zörgő zacskójából az almáját, amit aztán hangosan majszolni kezdett.
Maga a vizsga egyébként egy diadalmenet volt számomra. Baromi érdekes témák voltak, igazából egyáltalán nem volt bennem az a tudat, hogy úristen, most egy vizsgán vagyok. De fontos megemlítenem, hogy az én helyzetem nem tipikus. Igazából két okból tettem le ezt a nyelvvizsgát. Egyrészt törlesztettem a fiatalabb, hülyéskedős énem számláját, másrészt friss tapasztalatot akartam szerezni azért, hogy jobb segítség tudjak lenni a leendő és akkori tanítványaimnak.
Maga az írásbeli egyébként nagyjából 4 és fél órát tartott. Először volt a Reading and Use of English, aztán a Writing, végül pedig a Listening. A szekciók között 10-15 perces szünetek voltak. Ilyenkor nem lehetett kimenni cigizni és csak a külön kikészített kajáidat lehetett enni, a táskádhoz nem nyúlhattál. Illetve fontos információ még, hogy minden szekció első 30 és utolsó 10 percében mosdóba sem lehetett kimenni.
Én a computer-based vizsgát csináltam, ezen a szinten már nincs is választása az embernek. Nem akadályozott a szövegek átlátásában, nagyon felhasználóbarátul volt megcsinálva a felület és az kimondottan segített, hogy a képernyő tetején volt egy óra, ami számolt vissza, hogy még mennyi időm van a szekcióból. Én amúgy a paper-based-et szoktam javasolni a tanítványaimnak, mert tud segíteni az, hogy “összefirkálhatod” a lapot, de ezután az élmény után már bátrabban fogom javasolni ezt a verziót is.
Mit tanultam belőle?
Először is új kifejezéseket. Olyanokat, amiket bár megérteni megértettem korábban is, de nem volt benne úgy a szókincsemben, hogy aktívan használjam őket. Megtanultam, hogy számomra teljesen természetes a folyamatos önfejlesztés, és hogy mindig új kihívásokat teszek magam elé. Sokat adott az is, hogy volt egy friss élményem erről a vizsgáról és az angolos tanítványaimnak az önbizalmát tudtam növelni azzal, hogy a vizsga utáni héten mindegyikőjükkel megválaszoltattam azokat a kérdéseket, amiket én kaptam a speaking során. És bár már tudtam rég, hogy megtanultam angolul, annak a korábbi énemnek is megsimogattam a lelkét, akitől a gimi első évében megkérdezték, hogy miért jár angol szakra, ha nem tud angolul.
Angol Cambridge C2-es nyelvvizsga: Gyakoroljunk!
Fordítsd le ezeket a mondatokat magyarról angolra:
1. Ez ismeretlennek fog tűnni sokaknak.
2. Az embernek erős képzelőerővel kell rendelkeznie.
3. Ezeket az ügyeket világszinten lehet vitatni.
4. Ez a projekt végül sikerre volt ítélve.
5. Ki vagyunk téve a szerencsének. (A szerencse túszai vagyunk.)